Vasárnapra kivételesen rövidebb napot terveztünk mint általában, délután 3 órára céloztuk meg azt a pillanatot amikor a kalapács majd kiesik a kezünkből. Zoli a fűtés befejezésének állt neki, én a hajóban folytattam a munkát, Kriszti pedig még mindig táppénzen van...…