Vasárnapra kivételesen rövidebb napot terveztünk mint általában, délután 3 órára céloztuk meg azt a pillanatot amikor a kalapács majd kiesik a kezünkből. Zoli a fűtés befejezésének állt neki, én a hajóban folytattam a munkát, Kriszti pedig még mindig táppénzen van... holnapig írta ki magát.
A fűtésen sok izgalmas leírnivaló nincsen, folyamatos harc ez a jégdugók és a légbuborékok ellen. Kicsit kilátástalan és abszolút gazdaságtalan vállalkozás, de a nap végére a 6 radiátorból már 4 működött, kíváncsian várjuk, hogy holnap reggelig ebből mennyi marad. Az elvi teória szerint nem lehetne semmi gond, de mivel a termosztát egy fenti irodában lévő hőmérsékletet nézi, néha előfordul, hogy pár óráig meg sem mozdul a kazán és ez pont elég ahhoz, hogy visszafagyjanak a csövek. Káosz.
Én szerencsésebbnek mondhattam magam a horgonykamrával, hiszen a plafon része már tegnap elkészült, a nyílás peremmel együtt már régebben, az oldalfalai a hajótest belső oldalai, összesen tehát az alját és az orrkabin felőli oldalát kellett megépíteni. Maradt még másfél "tábla" anyagom a régebben kivágott kabinajtókból, ezeket használtam fel építőlemeznek. Akik nem olvasták volna az előzményeket, azoknak annyit kell tudniuk erről, hogy a belső válaszfalak a testhez hasonlóan lécekből épültek, két oldalról 1-1 réteg 300g/m2 -es szövettel készült epoxi laminátot kaptak, és ebből egyszerűen kivágtuk az ajtók helyét. A kivágott anyagból készült a hátsó két kabin elválasztó fala, és most a horgonykamra falai is. Pár kisebb toldással megúsztam az illesztéseket. A kabin felőli oldalt ideiglenesen nyitva hagytam még, mert könnyeben el tudjuk majd végezni a belső munkák nagy részét a kabinból mint a felső ajtónyíláson keresztül. Addig amíg be nem ragasztjuk a lapokat ideiglenesen hozzácsavaroztam a hajótest oldalához. A széleket sűrített gyantával két oldalról kikenjük és a nagyobb igénybevételnek kitett felületek miatt két réteggel fogjuk lelaminálni őket. De majd csak holnap, hiszen fél négy is elmúlt mire földet ért az a bizonyos kalapács...
