Extreme Sailing Adventure 2009

Sajnos a hajóval kapcsolatban ma nem haladtunk, de sajnos elég sok tennivalónk akadt az egész projectet érintő ügyek intézésével. Ezek nem látványosak, nem fényképezhetőek, sőt, írni sem sokat tudok róluk… de mindenképpen szükségesek…

Több hetes kihagyás után Kálmán ma ismét képviseltette magát a csapatban. A tegnap kora esti befutó után nekem is nyugodtabban telt az éjszakám, így frisse(bbe)n kezdtünk. Tegnap megtörtént a hajó külső részén a nagytakarítás, ma ezt bent is eljátszottuk, hogy helyünk legyen a szalon padlójával foglalkoznunk. Először a padlónyílásokat kellett rendbe tennünk a padlóburkolat lerakása előtt. Több lehetőség is adódott, hiszen akár ezeket a kávákat (amikbe majd az ajtók jönnek) akár ki is festhettük volna. Ez azonban nem volt annyira szimpatikus megoldás, mert az illesztéseknél látszott volna a színkülönbség, és ha még ugyanolyan színt is kevertettünk volna, ide többször is befolyhat koszos lé, és egy festett felület tisztán tartása bizony hordoz magában hibalehetőségeket.

A másik megoldás, az amit végül választottunk, ezen felületek dekorittal való burkolása. Annó vásároltunk ehhez a sötétebbik színhez passzoló műanyag élfóliát, és ez most jöl is jött. Először a vízszintes részére vágtunk darabokat, majd egy összefüggő hosszabb darabbal borítottuk a függőleges oldalt. Mivel a sarkok le lettek kerekítve nem okozott gondot a „befordulás”. A ragasztást Palmatexel végeztük, mindkét oldalon két-két réteget használva. Az élfólia sokkal szélesebb volt, mint a 15mm-es rétegelt lemez, így a végén mindkét oldalon le kellett csiszolnunk a maradékot. Ez jóval vastagabb PVC fólia, így vágni nem tudtuk volna szépen, flexes csiszolóval leszedtem a nagyját, Kálmán pedig excenterrel a maradékot. A hét nyílással folyamatos munkavégzés mellett délután kettőre végeztünk. Utána nekiálltunk a padló apróbb maradék egyeletlenségeit kicsiszolni és kiglettelni. Négy órakor Kálmánnak el kellett mennie, ám előbb még a telepről összeszedtünk pár kidobásra váró vascsövet a leendő hajótároló kocsi elkészítéséhez. Kriszti ismét házitündérkedett és az eddig talán legfinomabb palacsintát készítette el! Én még este hatig csiszoltam és gletteltem, még egy finom utáncsiszolás és ragasztásra kész a felület. Az utolsó réteg száradási idejében Zolival levágtuk a szalon padlójának fő dekorit csíkját. A szélességet kiadta volna két csík is, viszont így pont középen lett volna a toldás, amit jobbnak láttam elkerülni. Emiatt középre teszünk egy csíkot és két oldalt lesz toldva, az egyik toldás a szalon asztala alatt lesz, a másik pedig a skipper ágy mellett, nem látványos helyen. A bepróbálás nem volt egyszerű, hiszen nem csak a hosszát kellett pontosan levágni, de akadt több ki-be ugrás is. A ragasztás még kacifántosabbnak ígérkezik, hiszen a padlóáttöréseket a ragasztás közben kell majd kivágni, pontosabban kimarni, hogy a befolyó ragasztót még megkötés előtt el tudjuk távolítani a ma beburkolt kávákból…

Zolival boltoltunk kicsit, átvette tőlünk az asztali körfűrészt, ennek fejében pedig jön nekünk segíteni esténkét, esetenként pedig hétvégén is. Ma a bakok hegesztésének állt neki, a talpvázat (amire a kezdetek kezdetén a hajó vázát építettük és amire a megfordítás után a bakokat rátettük és rahegesztettük) szerettük volna kiszabadítani, hogy fel tudjuk használni a tároló kocsi építéséhez. Ehhez azonban a letámasztásokat ki kell váltani. Ma odáig sikerült eljutnia, hogy mind a négy alátámasztási ponthoz bekerült egy plusz alátámasztás, de a talpváz még a helyén maradt.

A mai nap fő csapása a felhalmozódott ügyintézendő feladatok irtása volt. Kriszti ezután elszaladt pár függőben lévő ügyet elintézni, én pedig nekiálltam kitakarítani a hajót, mert délutánra ígérte magát egy srác, aki elviekben szeretne rendelni egy ugyanilyet a Csongitól. Na, mint az később kiderült, az „elviekben” szó használata teljesen indokolt volt, egy hosszas informális beszélgetés lett csak a dologból.

Napközben azért tudtam egy kevés időt fordítani arra is, ami nekünk is egyre fontosabb és sürgetőbb, mégpedig a „ladik” építésére. Ma és holnap a szalonban lévő padlót csiszoljuk és gletteljük készre, a nyílások peremét élfóliázzuk, leragasztjuk a dekoritot és kimarjuk belőle a padlónyílásokat. Nagy a valószínűsége, hogy a hátsó kabinokat is számba véve ezzel a munkával a hét második feléig el leszünk, utána pedig nekilátunk a hajó mozgatható kocsijának hegesztési munkáihoz.

Majdnem elfelejtettem. Befejeződött a VR Vendée Globe viatal számomra is, a 73 ezredik helyen, ami mindenképpen jobb mint amit az elején vártam. Akkor azt gondoltam, hogy a 38. napon a mezőny végéről indulva a 262 ezredik helyről és 15 ezer kilométerre lemaradva az élbolytól a 100 ezredik hely maga lenne az álom. Ma természetesen elégedetlenebb vagyok a vártnál, hiába teljesítettem túl a célt, és hiába hoztam több mint 3500 kilométert az elsőn. De állítólag a versenyszellem inspirálja a sportolót…