Több hetes kihagyás után Kálmán ma ismét képviseltette magát a csapatban. A tegnap kora esti befutó után nekem is nyugodtabban telt az éjszakám, így frisse(bbe)n kezdtünk. Tegnap megtörtént a hajó külső részén a nagytakarítás, ma ezt bent is eljátszottuk, hogy helyünk legyen a szalon padlójával foglalkoznunk. Először a padlónyílásokat kellett rendbe tennünk a padlóburkolat lerakása előtt. Több lehetőség is adódott, hiszen akár ezeket a kávákat (amikbe majd az ajtók jönnek) akár ki is festhettük volna. Ez azonban nem volt annyira szimpatikus megoldás, mert az illesztéseknél látszott volna a színkülönbség, és ha még ugyanolyan színt is kevertettünk volna, ide többször is befolyhat koszos lé, és egy festett felület tisztán tartása bizony hordoz magában hibalehetőségeket.
A másik megoldás, az amit végül választottunk, ezen felületek dekorittal való burkolása. Annó vásároltunk ehhez a sötétebbik színhez passzoló műanyag élfóliát, és ez most jöl is jött. Először a vízszintes részére vágtunk darabokat, majd egy összefüggő hosszabb darabbal borítottuk a függőleges oldalt. Mivel a sarkok le lettek kerekítve nem okozott gondot a „befordulás”. A ragasztást Palmatexel végeztük, mindkét oldalon két-két réteget használva. Az élfólia sokkal szélesebb volt, mint a 15mm-es rétegelt lemez, így a végén mindkét oldalon le kellett csiszolnunk a maradékot. Ez jóval vastagabb PVC fólia, így vágni nem tudtuk volna szépen, flexes csiszolóval leszedtem a nagyját, Kálmán pedig excenterrel a maradékot. A hét nyílással folyamatos munkavégzés mellett délután kettőre végeztünk. Utána nekiálltunk a padló apróbb maradék egyeletlenségeit kicsiszolni és kiglettelni. Négy órakor Kálmánnak el kellett mennie, ám előbb még a telepről összeszedtünk pár kidobásra váró vascsövet a leendő hajótároló kocsi elkészítéséhez. Kriszti ismét házitündérkedett és az eddig talán legfinomabb palacsintát készítette el! Én még este hatig csiszoltam és gletteltem, még egy finom utáncsiszolás és ragasztásra kész a felület. Az utolsó réteg száradási idejében Zolival levágtuk a szalon padlójának fő dekorit csíkját. A szélességet kiadta volna két csík is, viszont így pont középen lett volna a toldás, amit jobbnak láttam elkerülni. Emiatt középre teszünk egy csíkot és két oldalt lesz toldva, az egyik toldás a szalon asztala alatt lesz, a másik pedig a skipper ágy mellett, nem látványos helyen. A bepróbálás nem volt egyszerű, hiszen nem csak a hosszát kellett pontosan levágni, de akadt több ki-be ugrás is. A ragasztás még kacifántosabbnak ígérkezik, hiszen a padlóáttöréseket a ragasztás közben kell majd kivágni, pontosabban kimarni, hogy a befolyó ragasztót még megkötés előtt el tudjuk távolítani a ma beburkolt kávákból…
Zolival boltoltunk kicsit, átvette tőlünk az asztali körfűrészt, ennek fejében pedig jön nekünk segíteni esténkét, esetenként pedig hétvégén is. Ma a bakok hegesztésének állt neki, a talpvázat (amire a kezdetek kezdetén a hajó vázát építettük és amire a megfordítás után a bakokat rátettük és rahegesztettük) szerettük volna kiszabadítani, hogy fel tudjuk használni a tároló kocsi építéséhez. Ehhez azonban a letámasztásokat ki kell váltani. Ma odáig sikerült eljutnia, hogy mind a négy alátámasztási ponthoz bekerült egy plusz alátámasztás, de a talpváz még a helyén maradt.
