A tegnapi nagy glett és nagy csiszolás után most a finom glettelés csiszolása következett, amit még egy kör javítás és csiszolás zárt. Ez egy teljes délelőttöt betöltő program volt, Kriszti pedig ma a catering-ért volt felelős és a repertoár bővítéseképpen egy borsós húst készített rizzsel.
Az ebéd készítése némiképp elhúzódott, így átvonultam az asztalosműhelybe egy újabb dekorit lapot előkészíteni. Zoli is tartott egy rövid szünetet a műhely pakolós munkájában és jött segíteni. Jogos lenne a kérdés, hogy mit kell egy kész lapon „előkészíteni”. Nos, a közel fél éves tárolás és az azt megelőző szállítás a lapok szélén néhol apróbb kitöredezések formájában jelentkezett és egy négy méter széles táblát hosszában leszélezni nem mindennapi mutatvány. Először a fűrészpaddal próbálkoztunk volna, ám beláttuk, hogy ez a lap hajlékonyága és kezelhetetlensége miatt nem jöhet szóba. Maradtunk a felsőmarós szélezésnél, ám kellett keríteni egy olyan egyenes anyagot ami mellett lehetett tolni a másoló fejet. A gipszkarton sín nem tűnt rossz ötletnek, de a széle nem teljesen egyenes, így rövid úton tönkretette volna a fejet. Találtunk egy két méteres vízmértéket és ezzel alkottunk több darabban. A végeredmény majd akkor látszik igazán ha mellé pórbáljuk majd illeszteni a szomszédos lapot, viszont akkor már le lesz ragasztva… ördögi kör…
Befejezésképpen lecsiszoltam annak a dekorit lapnak a hátát, amit még múlt hét pénteken próbáltunk felhasználni, majd azonnal fel is szedtük. Ezen rajta maradt a hátoldalon a ragasztó, de pillanatok alatt le lehetett róla csiszolni… gyorsabb volt a vésésnél… picit
Holnap talán tényleg eljutunk a ragasztásig… ma este újabb ügyintézős kör örvendeztetett…
