Extreme Sailing Adventure 2009

Elöljáróban minden kedves női olvasónknak boldog Nőnapot kívánunk! Édesapámmal elmélkedtünk kicsit a Nőnap ünnep létéről, de miután Kriszti azt válaszolta a „és férfinap mikor van?” kérdésemre, hogy „Minden nap! :)”, én tovább nem fogom vitatni a jogosságát, hanem elfogadom a 364 nap férfinap és az egy Nőnap felállást.

A humort a nap végére félre is tettem, mert este megpillantottam a tegnapi művünket, hasonló hurkákkal és púpokkal, mint az orrkabinban annó… nem voltam boldog, épp három napi munkánk veszett kárba és sok anyag is. Azt is láttam, hogy másnap milyen üdvözítő teendőink lesznek…

Reggel korán keltünk és bevittem Krisztit a városba. Fél tíz körül értem vissza, ekkorra beszéltük meg Zolival, hogy kezdünk. Zoli nem jött… felhívni nem tudtam, így vártam. A padló teljesen elő volt készítve a ragasztáshoz, de a dekorit levágásához legalább négy kéz kell ekkora felületnél, mert a legkisebb megtörésnél is elpattan a lap. Nem egyszerű anyag, az utálat nem jó szó arra, amit érzünk vele kapcsolatban. Amikor a helyére kerül és gyönyörű akkor imádjuk, de a munka szörnyű, amíg eljutunk odáig. Tiszteljük… talán…

Nem kell attól félteni senkinek, hogy nem találok elfoglaltságot a hajón a várakozás alatt, de jobb lett volna korán kezdeni, mert este nem akartam kapkodva végezni. Zoli fél egy után jött meg… buli volt előző este… A dekorit beszabása már rutinból ment, kitaláltunk egy módszert arra is, hogy amíg „szikkad” a ragasztó a lapon, addig hova és hogyan tudjuk eltenni. A helyzet az, hogy a levágott darab 334cm hosszú, 130cm széles és kevesebb mint 1mm vastag, tehát nem kicsi, szeret össze-vissza hajlani és még inkább beszakadni, eltörni. Először a lap hátát kell megkenni ragasztóval, majd a padlót, de mindezt egy helyen… Azt találtam ki, hogy gyártunk ragasztószalagból négy „fület” a lapra (a színére felragasztva) és a szalon falára a megfelelő helyekre is teszünk négy csavart, amire aztán óvatosan felakasztjuk. Így is tettünk, lekentük a lapot és feltettük a helyére. Ezután a padló megkenése következett. Miután ezzel is megvoltunk hagytuk állni 10 percig és lefektettük. Pontosabban lefektettük volna (a tényszerűség kedvéért csak… a szalonban ekkor már szinte sehova nem lehetett lépni, egyedül a padlóáttörések nem túlméretezett lyukaiba és a két szélén 20-30cm széles sávba), de a vizes vödör feldőlt, mintegy 10-15 liter vizet szétfolyatva a ragasztós részen. A ragasztót hengerrel hordtuk fel a felületekre, most ezekkel a hengerekkel betereltük a vizet a padlónyílásokba, ahol kellett pótoltuk a ragasztómennyiséget, vártunk egy kicsit, hogy a nedvesség kipárologjon, és folytatódhatott a ragasztás. Nagyobb gond nélkül sikerült lefektetnünk és a helyére illesztenünk a lapot, majd elkezdtük leterhelni egyenletesen, különös tekintettel a szélekre és a padlóáttörésekre. A telep összes betonkockáját felhordjuk a hajóra ehhez a művelethez. A két szélen, ahol majd a következő dekoritokkal lesz találkozás, különösen odafigyeltünk arra, hogy teljesen tökéletes legyen a ragasztás. Persze máshol is… Hét óra előtt nem sokkal ért véget a móka, úgy éreztük, hogy jó munkát végeztünk…

Tegnap éjjel, de mondhatom, hogy ma hajnalban a hajómotorral és egyéb felszerelések beszerzésével kapcsolatban folytattam egyeztetéseket Európa sok pontján még több hivatásos forgalmazóval és magánemberrel. Aprólékos és időt rabló tevékenység, de sikerült hatékonyságot csempésznem a dologba és jó úton haladunk. Hátulütője is van persze a történetnek, ráment a fél délelőtt, mire magamhoz tértem. Elszaladtam a helyi csapágyas cégünkhöz, hogy  a másoló marófejeinkhez, amikkel a szalon leendő burkolatából majd kivágjuk a padlóáttöréseket, új csapágyakat szerezzek, de ezzel a mérettel már nem foglalkoznak raktárról, de a jövő héten jelzik majd, hogy esetleg be tudják-e majd szerezni. Szaladgáltam még pár apróságért a helyi boltokba, így csak délután értem vissza. A szalonban kigletteltem azt a pár kisebb hibát, ami még a teljes kipakolás után maradt. Zoli is jött segíteni, lecsiszolta a javításokat és együtt lemartuk a már előkészített és méretre vágott dekoritot azon az oldalon, ami a leendő skipper ágy felé esik, ott gyárilag volt néhány apróbb hiba, ami az illesztés mentén látszott volna. A leragasztásnak is nekiláttunk egy alapos takarítás után, lekentük Henkel Ponal-al mindkét oldalt (itt voltak nehézségek a helyhiány miatt, de áthidaltuk), ám a lefektetésnél adódott egy kisebb gubanc a lap méretéből kifolyólag (kb. 340*130cm) és pont egy nagyon szem előtt lévő helyen beszakadt. Kisebb tanakodás után visszaszedtük az egészet, mert teljesen biztos, hogy zavarta volna a szemem és az orrkabinban már tapasztaltam a leragasztás utáni visszavésés menetét. Így a padlón is csak egy 10 percet kell majd csiszolni és a dekoritot is fel tudjuk majd használni kisebb részeknél. A hátsó oldalt egy kicsit meg kell majd csiszolnunk excenter csiszolóval. Holnap reggel újból nekilátunk és olyan darabokból fogjuk elkészíteni a burkolást, amiben nem lesznek negatív sarkok, hogy elkerülhessük a hasonló baleseteket.