Bágyadtan indult ez a nap, reggel 8 körül elkezdtem kicsit átrendezni a hajót. Az orrkabinban kialakítottam az irodát végre egy asztallal és egy székkel és az összes többi helységből kitakarítottam a sablonkészítés nyomait. Kálmán 10 után érkezett és segített bepakolni a galériáról a cuccokat a hajóba. Közben persze nagy szortírozások… Körberajzoltam a sablon szélét is, amit Kálmán flexel levágott. Fél egykor befutott Zoli is, aki segített Kálmánnak galériát bontani, én pedig befejeztem a tegnapi hegesztéseket. Ebéd után tulajdonképpen minden készen állt arra, hogy jöjjön a Csongi csapat és következzen a szerszámbontás. Persze késésben voltak így mi találtunk addig magunknak elfoglaltságot. Bekötöttük a felfüggesztési pontokat és levágtuk a plafonból lefelé álló vasakat, ami még valószínűleg a pálinkafőzde idejéből valóak.
Kis életkép a Darwin díj előszobájából:
A kész vasalás – rácsos tartó keresztvasakkal:
A felfüggesztési pont a sablonon, ebből 8 van, páronként 2
Mire kész volt a csapat a munkára tulajdonképpen majdnem mindent megcsináltunk. Az emelés viszont nem ment zökkenőmentesen, a Csongi által vett olcsó kötél legnagyobb erénye a nyúlás volt, tulajdonképpen hiába a négyes áttétel, nem tudtunk annyian csimpaszkodni a kötélbe, hogy az megmozduljon. Maradt a faékes módszer. Ezzel amúgy pár napja a sablon oldalát már felszedtük, amikor még nem volt benne a vasalás. Most viszont már többet ért a dolog, mert a vasszerkezetnek köszönhetően egyszerre mozdult az egész. Aprólékos munka ez, vágni millió éket, lehetőleg különböző emelkedésűeket és hosszúakat, hegyeseket és tompákat, mindenhova más és más volt jó. Körbe-körbe mentem a hajón és kalapáltam be őket, Kriszti pedig a hajón ugrált, betöltve a gumikalapács szerepét. Több mint 2 óráig tartott a faékelgetés, ezt persze senkinek nem volt türelme kivárni, így a „húzó” emberek holnap reggel jönnek vissza 8-ra. Most ott tartunk a levétellel, hogy a szerszám Cockpit-ig tartó része 10 cm-re van a hajótól és a cockpit széle is szépen feljött már, csak a közepét kell valahogy kitépni, valószínűleg ehhez beizzítunk egy láncos csörlőt is. A minőségre igazán nem lehet panasz, szép mindenhol, persze a nyílások sarkos széleit ki kell majd javítani, ha egyszer hajó készül majd belőle. De „kicsit” egyszerűbb dolog lesz, mint nekünk 2 hónapig megállás nélkül szenvedni vele… mondjuk Kb. 3-4 munkanap.
