A tegnap este egy nem várt fordulattal végződött. Kriszti autója megadta magát. Épp a kapunk előtt hazajövet… mintha még épp haza szeretett volna jönni mielőtt kilehelte volna a lelkét szegény… Zoli rápillantott ma, lévén, hogy autószerelő végzettsége (is) van, és kiderült, hogy a bordásszíj nem mozdul, reméljük, hogy csak a szíjjal vannak zűrök, egyelőre minden jel erre mutat… újabb motornál ez egy végzetesebb játék lehetett volna… azért még nem iszunk előre a medve szőrére! Holnap lesz egy jó kis vontatós kirándulásunk a családi szervizig.
Kellett volna egy kis gitt a festékboltból, ez így elmaradt, végül Kálmán segített ki bennünket délután, azzal, hogy ezt elintézte helyettünk. Neki ma közbejött valami, így nem tudott jönni. :(
A fenti momentumok miatt csak délután tudtunk munkához látni Krisztivel és végre elkezdtük a leendő ágyunk összerakását. Az ágy szerkezete tulajdonképpen teljesen ugyanolyan, mint azt már a hátsó kabinokban is leírtam és képeken is láthattátok, a különbség csak annyi, hogy itt mindkét oldal szűkül előrefelé, tehát mind az előlapnál, mind a középső tartónál kétszer annyit kell csiszolni és vágni és tulajdonképpen nincs egy fix pont sem, amihez viszonyítani lehetne közben. Azért megoldottuk a feladatot és talán 10 perc múlva eljön az a pillanat is, amikor bezuhanhatok alukálni. Jó éjt!
