Magunkhoz képest korán keltem, azaz nyolc óra előtt és átvittem az asztalosoknak a hétvégére kölcsönkapott felsőmarót. Sikerült azért hasznát venni, ezért köszönet nekik. Zoli visszahozta az övét, így hét közben azzal tudjuk folytatni a dekoritozási munkálatokat. Ma azonban nem ezzel foglalkoztunk.
Kálmán kilenc után érkezett és kis beszélgetés után nekiálltunk a hátsó kabin plafon borításának elkészítésének. Két problémára kellett közben választ találni. Az egyik a felső ablak nyílásának megfelelő kialakítása volt, itt arra kellett figyelnünk, hogy ha később kivágjuk majd az ablaknyílást, akkor a vágás helyén teljes vastagságban legyen anyag. Ezek az utólagosan beszerelhető ablakok alulról és felülről behelyezésre kerülő 2 fél rész összecsavarozásával kerülnek a helyükre, és nem szerencsés, ha ilyenkor a réteg belül összenyomódhat. A másik talán még ennél is rizikósabb feladat a csörlő „aládolgozása”, hiszen ezen lesznek majd erők és elég vicces lenne, ha egyszer csak kiszakadna deck-estül. Úgy érzem, hogy mindkét problémát megnyugtatóan kipipáltuk és csak ezután következett a burkolás. Kriszti eközben egy fenséges paprikás krumplit főzött.
Kálmánnak kettőkor el kellett mennie, azután Krisztivel folytattuk ketten a borítás befejezését. Az íves kialakítást hasonló módon oldottuk meg, mint az orrkabinban annyi könnyebbséggel, hogy itt nem szűkült az ív. A bordánkénti felcsavarozásokat a borítás léceinek közbenső összecsavarozásaival erősítettük tovább, így ismét egy erős felület keletkezett. A befejezés csak holnapra várható, képeket viszont már ma este láthattok.
