Furcsa rohanós napokat élünk. Nyakunkon a decemberi rendezvényünk, amin ráadásul önmagában is sokat kellene dolgozni és szervezni, és a hajónak is kész kell lennie addigra kívülről. Sosem tudjuk, hogy melyik kezünkbe harapjunk. Ez napi szinten úgy néz ki, hogy reggel 10-től 14h ig ügyintézek, utána pedig most épp fedélzet sablont laminálunk. Hol ketten Krisztivel, hol hárman ha Kálmán is ráér. De mostanában Ő is sokat dolgozik napközben, így kevesebbet van nálunk. A munka általában este 8-9 körül fejeződik be, de mostanában egyre inkább a 11 vagy éjfél. Még 2 óra és elkészül a blog, elmennek a délelőtti megbeszélésekre a levelek és összeáll fejben a következő délelőtt. Alvás 2-től 8-9ig. No pihi, no szóraka. Uncsi és fárasztó nagyon. De muszáj.
Ez a nap is ilyen volt, 1 réteg 150-es paplant tudtunk rálaminálni a gélre, ami néhol még húzott kicsit... egyre hidegebb van. Az ablakoknál és az olyan pontoknál ahol kiemelések vagy épp besüllyesztések vannak ezután a réteg után sűrített gyantával kihúztam a széleket és még egyszer rálamináltunk. A nap végén így néztünk ki. Még 9 réteg van...
