Ma nem az orrkabinnal kezdtünk, mert nem volt megfelelő ragasztónk ahhoz, hogy megpróbálkozzunk még egyszer a padlóval, ezt délutánra tartogattuk, mert édesapámat megkértem, hogy hozzon egy kis Pattex Palmatex-et, amivel az asztalosműhelyben Tomiék is ragasztják a furnérokat. Addig mi elkezdtük a hátsó kabinok festési munkáit. A munkabeosztás szerint enyém volt az előkészítő munka hálátlanabb feladata, Kriszti pedig (jól) festett :). Először a második réteg következett a jobb hátsó kabin szekrényében, majd a másik kabin szekrénye és ágybelsője. Ennél a résznél kicsit le voltam maradva a felület nagysága miatt és Kriszti is szorgosan beszállt a csiszolási procedúrába.
Dél körül jött meg apu és a kishúgom, kaptunk egy nagy vödör ragasztót és egy nagyon finom lasagne-t (meg is ettük a komplett tepsit, már megint híztunk kicsit) Húgocskám erre az ebédre megkapta az 5 (azaz öt) pontot! Délután Peti barátom is meglátogatott bennünket és megtekintette élőben is az utóbbi hónapok termését.
Délután láttunk neki a dekoritlapot újbóli kivágásának, ami már rutinosabban ment mint tegnapelőtt. A Palmatex ragasztónál mintkét oldalt be kell kenni vékony rétegben kétszer, közben megvárni a 10-30 perc száradási időt, majd erősen összeilleszteni a két felületet. Nálunk a felület az árboc alátámasztás és a „ferde” ülőke miatt nem egyszerű és talán nem is álltunk a helyzet magaslatán… mindenesetre egy helyen leért a dekoritlap, ahol egy pillanat alatt meg is ragadt, amikor pedig óvatosan megpróbáltuk felvenni szilánkokra törött… természetesen ráesve a ragasztóval bekent padlóra. A másik darab (2 db-ból lehetett csak kivágni a padlórész a dekorit tábla méreteiből adódóan) már jól sikerült, de az elsőt fel kellett kaparni, majd lecsiszolni… három a magyar igazság? Na ezt már nem ma fogjuk kipróbálni…
